Ha eddig azt hitte bárki is (kötve hiszem, hogy sok ilyen van), hogy a Végjátékkal ér véget a képregény filmsorozatok talán legnagyobb és legnépszerűbb folyama, akkor téved. Mikor megtudtam, hogy júliusban érkezni fog még egy Pókember-mozi, ami a valódi lezárásnak lett beharangozva, bevallom, kicsit megijedtem. Főleg azután, hogy láttam a Végjátékot, ami számomra a tökéletes befejezés volt. Ezzel szemben viszont azzal is tisztában voltam, hogy a sok "kiöregedő" szuperhős (Thor, Amerika Kapitány, Vasember) mellett akadnak olyanok is, akik iránt szintén sokan rajonganak és elbírnának még jó néhány filmet. Többek között ilyen Peter Parker (Tom Holland). 

Az Idegenben már természetesen Thanos legyőzése és Vasember halála után játszódik. Peter kezd visszaszokni a hétköznapokba, az osztályával egy Európai kirándulásra indulnak, ahol aztán végül nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt a mi hősünk elképzelte. Ahelyett, hogy MJ (Zendaya) szívét elnyerje, a S.H.I.E.L.D., tehát Nick Fury (Samuel L. Jackson) hívására ismét szembe kell szállnia egy természeti/természetfeletti (ezt ki-ki döntse el) erővel, ami első látásra egyszerűnek tűnik, ám hamarosan kiderül, hogy mégsem az. Peterrel közösen Quentin Beck, más néven Mysterio (Jake Gyllenhaal) is megküzd a lényekkel, akivel világi spanokká válnak. A valódi bonyodalmat azonban Tony Stark Peterre hagyott szuperszemüvege okozza...

Röviden összefoglalva, kapunk egy korrekt Pókember-filmet. Ahogy a Hazatérés, ez is a tinifilmek közé sorolható, amik között egyébként jól megállja a helyét. Meg van benne a kellő mennyiségű romantika, akció és dráma, amennyi a tizenéves korosztálynak szórakozást nyújt. Tom Holland még mindig a legalkalmasabb Pókembert megformáló színész és Jake Gyllenhaal is tökéletesen beleillik a képregényfilmek univerzumába annak ellenére, hogy őt nem ebben a műfajban szoktuk meg.  

A film egyik hibája ismét a főgonosz karaktere volt. Több Marvel filmben is láthattuk már, hogy nem tisztázódott igazán a motivációja, vagy ha tisztázódott is, baromság volt, s ez itt sem lett másképp. Túl lett misztifikálva és bonyolítva az egész (éppen ezért nem is kötött le igazán), és, bár az akciójelenetek kifogástalanok, valamiért jobban érdekelt az MJ és Peter között kibontakozó románc (ami tényleg nagyon aranyos volt), mint a világ megmentése. És ez egy szuperhősfilmnél elég nagy baj. A másik bökkenő lehet, nem is akkora bökkenő, de nekem fájt az is. A két post-credit scene (stáblista utáni jelenet). Ezekről tényleg hiba lenne egy szót is mondani, mert a valódi csattanót ezek adják. És milyen kár! Ezek nélkül sokkal jobban szerettem volna az Idegenbent. 

Mindent összevetve, egy élvezhető kis filmet kaptunk kisebb-nagyobb hibákkal, szóval nem kell várni valami hatalmas csodát, de egy mozit megér. Hogy volt-e rá szükség a Végjáték után ráadásnak? Nem vennék rá mérget.

ÉRTÉKELÉS: 10/6,5

Ui.: Hamarosan érkezünk a Mozikoponyák Podcast csatornára egy Pókember: Idegenben spoileres kibeszélővel, ahol részletesebben elemezzük a látottakat.