Nagy port kavart 2008-ban a Taj Mahal Hotel elleni terrortámadás, amit 10 iszlamista vitt véghez Indiában. Mivel akkor még 10-11 éves voltam, nem annyira maradt meg bennem, éppen ezért ennek a filmnek köszönhetem, hogy jobban megismerhettem ennek a kegyetlen mészárlásnak a történetét.

2008. november 26-án Mumbai pályaudvarán puskalövések dördültek, ezután nem sokkal egy étterem is felrobbant, majd a Taj Mahal Hotel lett a soron következő. Mumbai talán legpatinásabb szállodájáról volt szó, ahol a földkerekség leggazdagabb emberei fordultak meg, tehát nem "csak" emberi áldozatokkal, de hatalmas anyagi veszteségekkel is járt ez az akció. A Hotel Mumbai, ahogy a címéből is sejthető, leginkább az itt megtörtént eseményekre fókuszál, a vendégek (Armie Hammer), a vendéglátók (Dev Patel) és a terroristák (Amandeep Singh) perspektívájából. Most csak a legismertebb neveket emeltem ki, természetesen ennél sokkal több karakter sorsát kísérhetjük végig, akik egy órája még nem is sejtették, hogy a világ egyik legnagyobb luxusszállodájában az életüket kell menteni. 

A Hotel Mumbai egy kőkemény thriller. A film háromnegyedén keresztül lélegzetvisszafojtva követtem az eseményeket (na jó, ez egy kicsit költői túlzás), csupán a történet néhány pontján bejátszott hírtudosítások közben, illetve a fináléban fújhattam ki magam. A feszültség adagolását és a dramaturgiát remekül építette fel a rendező (Anthony Maras), és ez főképp annak volt köszönhető, hogy mindennek volt tétje. Nem lehetett érezni azt, hogy x és y karakter biztosan megmenekül (legalábbis a film nagy részében). Jelen volt a bizonytalanság és a brutalitás, ami különösképpen fokozta az izgalmakat, és hitelt adott a látottaknak. 

A finálé viszont kicsit a visszájára sült el és talán éppen ezért nem tartom egy tökéletes valós eseményt feldolgozó drámának. Spoilerezni nem fogok (bár valós eseménynél ezt a kifejezést használni elég abszurdnak tűnhet), de a végével kicsit az volt a problémám, hogy az a bizonytalanság és az a mérhetetlen fokú életszerű szemléltetés itt elmúlt/nem működött (ennyit elárulok: az anya sorsát figyeljétek). Ugyanakkor a legvége ennek ellenére valahogy olyan megható és szép, hogy, bár lehet nem így történt teljesen minden, én mégis megkönnyeztem. Az alakítások egytől egyig kifogástalanok: a terroristák, a civilek, a dolgozók és a rendőrök mind hitelesek.

Mindenképpen ajánlom a Hotel Mumbai-t, de csakis erős idegzetűeknek, mert nagyon felkavaró!

Ui: Bár itt Magyarországon 2019 áprilisában debütált a mozikban, az USA-ban már 2018-ban megjelent. (Én a hazai megjelenési időpontokat veszem figyelembe.)

ÉRTÉKELÉS: 10/9